Panoptikum

A Báthori Panoptikumban Ön is egy varázslatos időutazás részese lehet. A Várkastély történelmi tényeken alapuló állandó kiállítása a város múltjához kötődő Báthori család korát és legendáit idézi meg.

A XV-XVII. század jelentős eseményeit összesen negyvenöt életnagyságú figura jeleníti meg öt képben, miközben több neves történelmi személyiség mellett a család hírhedt tagjai is életre kelnek. A hihetetlenül aprólékosan kidolgozott figurák és a korhű környezet kombinációja egyedülálló reneszánsz hangulatot teremt.

A Kenyérmezei csata

A Kenyérmezei csata Nyírbátor számára nem csupán történelmi, hanem művészettörténeti jelentőséggel is bír.
A hagyomány szerint Báthori István az ütközet előtt fogadalmat tett: ha Isten győzelemre segíti a keresztény magyar harcosok fegyvereit, templomot emeltet a Mindenható dicsőségére Nyírbátor városában.
A magyar csapatok vezére Báthori István mellett Kinizsi Pál volt, ellenfelük pedig az Isza bég vezette portyázó török sereg. A szemben álló felek 1479. október 13-án csaptak össze Kenyérmezőnél. Bár a csata kezdetén úgy tűnt, a vereség elkerülhetetlen, végül mégis győzelmet aratott a keresztény had.
Báthori István – fogadalmához hűen – két templomot is építtetett. Ezek egyike a mai református, a másik pedig a minorita templom; mindkettő a magyarországi késő gótika igazi gyöngyszeme.
A Báthori Panoptikumban a győztes csata utáni pillanatok elevenednek meg Báthori Istvánnal, Kinizsi Pállal, a diadalt ünneplő katonákkal és a török foglyokkal.

A bátori egyezmény

A XVI. század derekán Nyírbátor jelentős történelmi esemény színhelye lett. Itt kötötték meg ugyanis 1549. szeptember 8-án Fráter György és Ferdinánd király megbízottai az Erdély és a Királyi Magyarország egyesülését kimondó szerződést, amelyet bátori egyezménynek neveznek. A magyar politikai közélet egyik legfontosabb célja ekkor a három részre szakadt ország egyesítése volt.
A Panoptikumban a tárgyalás pillanatának részleteibe csöppenhetünk bele.
A történelmi Magyarország domborzati térképénél Báthori András, Fráter György, és I. Ferdinánd biztosa, Salm Miklós országos főkapitány tanácskozik. Megállapodásuk értelmében Erdély a tiszántúli részekkel együtt visszaszállt volna a magyar királyságra.

Báthori Erzsébet

A Báthori család ecsedi ágának leszármazottja, Báthori Erzsébet 1560. augusztus 7-én született Nyírbátorban. A grófnőt leginkább a titkokkal övezett asszonyként jellemezhetjük. hiszen számos rejtély kötődik nevéhez. Az egyik ilyen történet szerint okkult tanokkal foglalkozott, és fiatalságát, szépségét annak köszönhette, hogy szolgálóleányainak vérében fürdött.
A lány 15 éves volt, amikor férjhez adták Nádasdy Ferenc grófhoz, aki csejtei kastélyával és a körülötte lévő tizenkét faluval ajándékozta meg. Erzsébet az ország egyik leggazdagabb családjának szülötte volt, férje halála után II. Mátyásnál is jelentősebb vagyonnal rendelkezett.
Thurzó György, az özvegy ellensége a vagyon megszerzésének reményében letartóztatta az asszonyt. Azzal vádolta, hogy hatszáznál is több leány életét oltotta ki, bár e vádat nem sikerült bizonyítani. Az ítélet azonban megszületett: Erzsébetnek élete végéig Csejte tornyában kell raboskodnia.

A panoptikum jelenetében Erzsébet mellett vádlói, II. Mátyás és Thurzó György is megjelennek. A háttérben a hírhedt vérfürdő képeit láthatjuk.