Szolgáltatások

Konferencia terem és étterem bérlés rendezvényekre:

A Báthori Várkastély impozáns tetőterében a legmodernebb technikai berendezésekkel felszerelt, légkondicionált, körpanorámás reprezentatív terem található. A konferenciaterem, közel 250 m² alapterületű, és maximum száz fő befogadására alkalmas.
A várkastély ideális helyszíne nemzetközi vagy hazai konferenciáknak, üzleti tárgyalásoknak, továbbképzéseknek, csapatépítő tréningeknek, sajtótájékoztatóknak valamint egyéb típusú rendezvényeknek.

Berendezési lehetőségek:
- színházszerű berendezés
- iskolaszerű berendezés
- tárgyalószerű berendezés

Konferencia terem technikai felszereltsége
- Beépített hangosítás
- CD Lejátszó
- DVD Lejátszó
- Flipchart
- Információs tábla
- Internet
- Mikrofon
- Projektor
- TV
- Vetítő vászon
- WIFI
- Pulpitus
- Videokamera

Esküvő

Egy csepp a történelemből, egy csepp elegancia, egy csepp báj és egy hatalmas élmény.
A festői szépségű Várkastély önmagában is impozáns díszlete egy esküvői ceremóniának, mindemellett az egyedülállóan kiépített, zöldellő parkja kiváló szabadtéri házasságkötési helyszínné teszi. Nem csak kültéri hanem beltéri esküvői ceremóniák lebonyolítását vállaljuk Az ezt követő esküvői fogadás csodálatos helyszíne lehet a Reneszánsz Étterem.
A Reneszánsz Étterem nem állandó jelleggel üzemel, csoportos étkeztetést előre egyeztetés után vállalunk.

Osztálykirándulás

Nyírbátor, ez a történelmi múltú, kulturális kisváros tökéletes helyszínül szolgál akár osztálykirándulások szervezéséhez is. Látnivalóink közt szerepel többek közt a Református templom, a Harangtorony, a Minorita templom, a Báthori István Múzeum és a Történelmi sétány. A Báthori Várkastély és a Báthori Panoptikum elkalauzol bennünket a középkorba, a Báthoriak közé, a történelemkönyvek száraz anyagát érthetőbbé, a legendákat élvezhetőbbé téve számunkra. A nyírbátori Kulturális Központ gazdag programkínálatával az év minden részében, folyamatosan gondoskodik a kellemes és hasznos időtöltésről.
Szolgáltatásaink minőségét a kreatív, tapasztalt szakembergárda, valamint a háttérszolgáltatásokhoz szükséges kiváló kapcsolatrendszer és technika garantálja. Helyiségeink bérleti díját és szolgáltatásaink díjait rendezvényre szabottan, időtartamtól és létszámtól függően képezzük.

Rendezvényhelyszinek.hu

Elérhetőség

Báthori Várkastély és Panoptikum

4300 Nyírbátor, Vár u. 1.
GPS koordináták: 47.838190 22.136762
Tel.: +36 42 254 105

info.bathorivarkastely@gmail.com
www.bathorivarkastely.hu
www.facebook.com/bathorivarkastely

Kőtár Étterem

4300 Nyírbátor, Vár u. 1.
GPS koordináták: 47.838190 22.136762
Mobil: +36 70 682 5480

kotaretterem@gmail.com
www.facebook.com/kotaretterem

__________________________________________________

__________________________________________________

NYITVA TARTÁS

2017. április 1-től – 2017. szeptember 30-ig hétfőtől-vasárnapig nyitva 10-18 óráig.
2017. október 1-től – 2018. március 30-ig hétfőtől-vasárnapig nyitva 09-17 óráig.
2017. november 1-jén zárva tart.
2017. december 23-tól 2018. január 1-ig zárva tart. Nyitás 2018. január 2-án, kedden.

JEGYÁRAK:
Felnőtt jegy : 800.- Ft / fő
Felnőtt jegy Nyírbátor kártyával: 600.- Ft / Fő
Diákjegy: 400.- Ft / Fő
Nyugdíjas jegy: 400.-Ft / fő
Diák és nyugdíjas csoportoknak (15 fő felett): 300.- Ft / fő
Felnőtt csoportoknak (15 fő felett) 600.- Ft / fő
Csoportok bejelentése a fenti telefonszámokon lehetséges.

ÉTTEREM

A Kőtár Étterem jelenleg rendezvényteremként üzemel, eseményekre bérelhető.

Rendezvényhelyszinek.hu

Panoptikum

A Báthori Panoptikumban Ön is egy varázslatos időutazás részese lehet. A Várkastély történelmi tényeken alapuló állandó kiállítása a város múltjához kötődő Báthori család korát és legendáit idézi meg.

A XV-XVII. század jelentős eseményeit összesen negyvenöt életnagyságú figura jeleníti meg öt képben, miközben több neves történelmi személyiség mellett a család hírhedt tagjai is életre kelnek. A hihetetlenül aprólékosan kidolgozott figurák és a korhű környezet kombinációja egyedülálló reneszánsz hangulatot teremt.

A Kenyérmezei csata

A Kenyérmezei csata Nyírbátor számára nem csupán történelmi, hanem művészettörténeti jelentőséggel is bír.
A hagyomány szerint Báthori István az ütközet előtt fogadalmat tett: ha Isten győzelemre segíti a keresztény magyar harcosok fegyvereit, templomot emeltet a Mindenható dicsőségére Nyírbátor városában.
A magyar csapatok vezére Báthori István mellett Kinizsi Pál volt, ellenfelük pedig az Isza bég vezette portyázó török sereg. A szemben álló felek 1479. október 13-án csaptak össze Kenyérmezőnél. Bár a csata kezdetén úgy tűnt, a vereség elkerülhetetlen, végül mégis győzelmet aratott a keresztény had.
Báthori István – fogadalmához hűen – két templomot is építtetett. Ezek egyike a mai református, a másik pedig a minorita templom; mindkettő a magyarországi késő gótika igazi gyöngyszeme.
A Báthori Panoptikumban a győztes csata utáni pillanatok elevenednek meg Báthori Istvánnal, Kinizsi Pállal, a diadalt ünneplő katonákkal és a török foglyokkal.

A bátori egyezmény

A XVI. század derekán Nyírbátor jelentős történelmi esemény színhelye lett. Itt kötötték meg ugyanis 1549. szeptember 8-án Fráter György és Ferdinánd király megbízottai az Erdély és a Királyi Magyarország egyesülését kimondó szerződést, amelyet bátori egyezménynek neveznek. A magyar politikai közélet egyik legfontosabb célja ekkor a három részre szakadt ország egyesítése volt.
A Panoptikumban a tárgyalás pillanatának részleteibe csöppenhetünk bele.
A történelmi Magyarország domborzati térképénél Báthori András, Fráter György, és I. Ferdinánd biztosa, Salm Miklós országos főkapitány tanácskozik. Megállapodásuk értelmében Erdély a tiszántúli részekkel együtt visszaszállt volna a magyar királyságra.

Báthori Erzsébet

A Báthori család ecsedi ágának leszármazottja, Báthori Erzsébet 1560. augusztus 7-én született Nyírbátorban. A grófnőt leginkább a titkokkal övezett asszonyként jellemezhetjük. hiszen számos rejtély kötődik nevéhez. Az egyik ilyen történet szerint okkult tanokkal foglalkozott, és fiatalságát, szépségét annak köszönhette, hogy szolgálóleányainak vérében fürdött.
A lány 15 éves volt, amikor férjhez adták Nádasdy Ferenc grófhoz, aki csejtei kastélyával és a körülötte lévő tizenkét faluval ajándékozta meg. Erzsébet az ország egyik leggazdagabb családjának szülötte volt, férje halála után II. Mátyásnál is jelentősebb vagyonnal rendelkezett.
Thurzó György, az özvegy ellensége a vagyon megszerzésének reményében letartóztatta az asszonyt. Azzal vádolta, hogy hatszáznál is több leány életét oltotta ki, bár e vádat nem sikerült bizonyítani. Az ítélet azonban megszületett: Erzsébetnek élete végéig Csejte tornyában kell raboskodnia.

A panoptikum jelenetében Erzsébet mellett vádlói, II. Mátyás és Thurzó György is megjelennek. A háttérben a hírhedt vérfürdő képeit láthatjuk.

Rendezvényhelyszinek.hu

A Várkastélyról

Nyírbátor névadói – a Báthori család – udvarházat építtettek a településen a XIV-XV. században. Írásos emlékekben először 1433-ban említik Báthori nemesi telkeit, mégpedig a Krisztus teste nevű kápolna közelében, vagyis pontosan azon a környéken, ahol később az ásatások feltárták az 1500 körül újjáépített várkastély maradványait. A két épület elhelyezkedése eleget tesz annak a korabeli nézetnek, miszerint a templom közelében kell lennie az udvarháznak. István vajda ezt bővíttette ki (esetleg jelentősebb mértékben átépíttette) a XV. század végén. Először 1549-ben tesznek említést a várkastélyról, mely ekkor még jelentős szereppel bírt, de a XVIII. századra már erősen romos állapotba került. Még ekkor is volt azonban használható része, amiből magtárt hoztak létre. Az ásatásokat tovább folytatták és ettől délre, a gimnázium udvarában dongaboltozatos, nagy helyiségekkel rendelkező téglaépület falaira bukkantak. Itt találták meg a kisebb részben gótikus, nagyobb részben reneszánsz ajtó- és ablakkeret-töredékeket, a bábos korlát- és a mázas kályhacsempe-maradványokat. Habár a többemeletes magtárépületet átalakították a XVIII. században, az mégis sokkal régebbinek hat. Bizonyítja ezt a dongaboltozatos, hevederekkel megerősített pincéje, de ezt támasztják alá az emeleten található méteres vastagságú falak is. Az épület jelentőségét mutatja, hogy a minorita templommal azonos méretű, illetve az, hogy minőségi nagy téglákból készült, amelyeket kőkeményre szilárdult, meszes habarcsokba raktak. Nagy valószínűséggel állítható, hogy a pince és a felmenő falak is a várkastély épen maradt részéből származnak, aminek építését egyébként a XV-XVI. század fordulóján már reneszánsz stílusban fejezték be. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal 1985-ben műemlékké nyilvánította az épületet, így a rendkívül rossz műszaki állapotban lévő északi palota az ország egyik legjelentősebb késő-gótikus emléke lett. A Báthori Várkastélyt 2006-ban újjáépítették – ennek köszönhetően ma már látogatható –, hiszen ez a korabeli kastély egyetlen olyan részlete, ami felmenő falaiban középkori maradványokat őriz.

A Báthori család története

A középkori Magyarország históriájában kiemelkedő szerepet betöltő Báthori család eredete az 1043 – 46 között az országba telepedett népes Gut – Keled nemzetséghez nyúlik vissza. A majadi főágból származó Bereck, a család megalapítója, 1279-ben IV. László királytól adományként kapja Bátor birtokát. Ettől kezdve Nyírbátor és a Báthori család története szorosan összekapcsolódódott: ahogy nőtt a Báthori család politikai, gazdasági hatalma, úgy lett egyre jelentősebb mezőváros Nyírbátor is.
A Báthori család történetének megismeréséhez elengedhetetlen a család címertörténete, amelyhez szorosan kapcsolódik a sárkányok legendája. Az Ecsedi-láp sárkányáról szóló monda voltaképpen a Báthori család eredetmondája is: a legenda szerint a nyírség és a szatmári síkság közelében lévő ecsedi-láp mocsarában egy sárkány tanyázott. Azt beszélték, a víz olyan mély volt, hogy bár több száz ölnyi kötelet eresztettek bele, nem érték el az alját. Élt akkoriban egy Vid nevű vitéz, aki elhatározta, hogy megöli az ecsedi-láp sárkányát. Vid lement a mélybe és meg is ölte a szörnyeteget buzogányával. Hogy a hős vitéz bizonyságát vigye tettének, kitörte a sárkány három fogát. A király megjutalmazta a tűzokádót legyőző Videt, ennek jutalmául nyerte el azt a birtokot, amelyet ma már Nyírbátorként ismerünk. Ebből a három sárkányfogból alakult ki a Báthori-féle sárkányos címer.

A történelmi Báthori család a XIV. századtól kezdett kiemelkedni, és két fő ágra – ecsedi és somlyai – bomlott. Az ecsedi ág birtokai a Felvidéken és a Partiumban helyezkedtek el, míg a somlyai ágé Erdélyben. A somlyai ágról származtak Erdély fejedelmei (Báthori Istvántól Zsigmondon át egészen Gáborig). Az ág utolsó férfitagja Báthori András volt, akinek lánya II. Rákóczi György felesége lett, így az unokája, II. Rákóczi Ferenc is rendelkezett Báthori felmenőkkel. A somlyai ágon Báthori István fejedelem volt a leghíresebb, akit 1576-ban lengyel királlyá koronáztak.
A család ecsedi ágának legjelentősebb tagja II. Báthori István (1430-1493) országbíró és erdélyi fejedelem volt, akinek nevéhez kapcsolódik az 1478-as kenyérmezei csata. A harcban Kinizsi Pállal együtt győzelmet arattak a török sereg felett. István a kenyérmezei győzelem tiszteletére építtette fel Nyírbátorban a református, illetve a mai római katolikus templomot.
A család történetének legfontosabb mérföldköve az volt, amikor a 16. század közepén a két ág egyesült: ecsedi Báthori György feleségül vette somlyai Báthori Annát. Ebből a házasságból született meg Báthori Erzsébet.

1560. augusztus 7-én jött világra a mai napig híres és hírhedt Báthori Erzsébet grófnő, akinek alakját rémséges tettek és legendák övezik. Tizennégy éves korában jegyezte el a nála öt évvel idősebb Nádasdy Ferenc gróf. Erzsébetről már férjes asszonyként is furcsa pletykák terjedtek: azt beszélték, hogy okkult tudományokkal foglalkozott, megkínozta a szolgálólányokat. A legenda szerint, amikor megütötte az egyik szolgálólányát, és annak vére a kezére fröccsent, úgy érezte, hogy a bőre megszépül, megtalálta a fiatalság receptjét. Innentől kezdve a fiatal szűz lányokat megkorbácsolta, megcsonkította, lábuknál fogva felakasztotta őket, majd vérükben fürdött.
1604 elején megözvegyült, két lánya és fia nevelése, továbbá az ország egyik leghatalmasabb birtokrendszerének igazgatása maradt rá.
Erzsébetet 1610. december 29-én tartóztatta le személyesen Thurzó György nádor. Eljárást indítottak ellene, mely során a cselédek kínvallatás hatására beismerő vallomást tettek ellene.
Erzsébetet per és ítélet nélkül a csejtei várban befalazva tartották halála napjáig, egészen 1614. augusztus 21-ig.

Az ecsedi és a somlyai ág utolsó férfitagja, Báthori Gábor 1613-ban hunyt el, vele együtt pedig kihalt a nemesi Báthori család.

Rendezvényhelyszinek.hu

Üdvözöljük a nyírbátori Báthori Várkastély honlapján!

A történelemkedvelők körében Nyírbátor mindig is vonzó úti cél volt. Jöjjön el Ön is a középkor egyik legbefolyásosabb magyar családjáról, a Báthoriakról híres városba, és tekintse meg a 2006-ban teljes körű felújításon átesett ebédlőpalotát!

A pincétől a padlásig érdemes bejárni, hiszen minden szinten kínál valami újat. A pincében találja az éttermet, amely középkori hangulattal és finomabbnál finomabb ételekkel kedveskedik Önnek.

Az épület további szintjein kapott helyet a várkastély állandó kiállítása, a panoptikum, ahol a Báthori família tagjai elevenednek meg. A hihetetlenül aprólékosan kidolgozott figurák és a korhű környezet kombinációja egyedülálló reneszánsz hangulatot teremt.
A minden igényt kielégítő, tetőtéri konferenciaterem ideális helyszíne lehet konferenciáknak, továbbképzéseknek, tárgyalásoknak, az épület körül pedig szemet gyönyörködtető park várja a szabadtéren esküdni vágyó ifjú párokat!